Sok orvossal, rendelővel, kórházzal találkoztam, és ez a nemzetközi kitekintés arra késztetett, hogy Magyarországon is igényes, minden szempontból ideális szülészetet keressek. Ekkor még nem is reméltem, hogy életem legszebb szülése vár rám.

Érdekes volt megtapasztalnom, hogy a különböző országokban mennyire eltérő a szüléssel és a várandóssággal kapcsolatos szemléletmód. Frankfurtban megtapasztaltam a német precizitást, hogy a legapróbb dolgokra is odafigyelnek. Párizsban a vajúdásom alatt végig gépekre voltam kötve, melyek folyamatosan jelezték a babám szívhangját, mutatták a fájásokat és még rengeteg más információt. Teljesen biztonságban éreztem magam, de a hangulat nagyon kórházias volt a különféle gépeknek és a kórházi szobának köszönhetően. Hongkongban természetes állapotnak tekintik a várandósságot, nem csinálnak felesleges vizsgálatokat, hagyják a dolgukat a maguk útján haladni.

Mikor 6 hónapos terhesen haza érkeztem Magyarországra a férjemmel készítettünk egy listát azokról a kórházakról, melyeket meg akartunk nézni, választásunk végül a Dr. Rose Magánkórházra esett.

A szülészeti részleg vezetője fogadott minket és egy körbevezetés során bemutatta a szülőszobákat, a családi apartmant és a szülészeti műtőt. Már az első alkalommal megismerkedhettünk a teljes szülészeti teammel.

Negyedik gyermekemet a lehető legtermészetesebb módon szerettem volna világra hozni, így a manapság alternatívnak nevezett, hagyományos szülési módot választottam. Tapasztalt nőként sem gondoltam, hogy a szülések között ekkora különbség lehet. Őszintén mondhatom, hogy minden fájdalom ellenére csodálatosan éreztem magam. Szinte hihetetlen, de most láttam először a méhlepényt, láttam a kisbabám, ahogy megszületik, rögtön megérinthettem, és nem vitték el tőlem. Emlékszem az első két gyermekem születésekor épp csak meglóbálták előttem a lányaimat és csak a kötelező vizsgálatok után hozták vissza. Aztán meg 3 óránként láttam őket, amikor szoptatásra a nővér a szobámba hozta őket. Nem lehet ezt összehasonlítani a mostani szülésemmel. Gyönyörű környezetben, teljes nyugalomban csak a születendő gyermekemmel kellett foglakoznom. Férjem, bábám végig mellettem volt, senki nem sietetett, minden úgy történt, ahogy azt szerettem volna. Rajtuk kívül a teljes szülészeti csapat is ott volt, még az altató orvos is, arra az esetre, ha valami komplikáció adódna. Szerencsére minden úgy történt, ahogy azt a természet diktálta.

Én 40 évesen éltem meg a szülés igazi csodáját. Fiatalabb koromban még türelmetlenebb voltam, nem igazán tudtam felfogni mindezt. Az értékeli ezt igazán, aki hozzám hasonlóan megtapasztalta a 80-as évek szülészetének futószalag jellegű metódusát.

Babám számára is a lehető legkíméletesebben történt minden. A születést követően nem fürdették le, rajta maradt a magzatmáz, melynek édes illata semmi máshoz nem hasonlítható. Sajnálom, hogy korábbi szüléseim során nem volt lehetőségem ennek megismerésére. Minden nőnek azt kívánom, hogy ilyen körülmények között élhesse át élete legnagyobb csodáját, gyermeke születését!

Molnár Tünde
Budapest